Bach: h-moll szvit
Bach: h-moll szvit
Bach négy zenekari szvitjének az Ouverture nevet adta, mert mindegyiket francia nyitány vezeti be. Tételei között csak elvétve szerepel „állandó” tétel, ezzel szemben olyan ritka elnevezéssel találkozunk, mint a II.(h-moll) szvit Badinerie (enyelgés), vagy Air (ária) tétele.
Bach zenekari szvitjeinek keletkezési ideje meghatározhatatlan. Annyi biztos, hogy Lipcsében a Collegium Musicum együttesével előadta őket. Valószínű azonban, hogy néhány tétel már a kötheni időszakban is kész volt:
- C-dúr (2 oboa, fagott, vonósok)
- h-moll (fuvola, vonósok)
- D-dúr (3 trombita, timpani, 2 oboa, vonósok)
- D-dúr (3 trombita, timpani, 3 oboa, fagott, vonósok)
A h-moll szvit különválik a többitől, különösen, ami a hangszerelését illeti. Itt ugyanis csak egy fuvola társul a vonósokhoz. A harántfuvola a 18. század 20-as 30-as éveiben jött divatba Németországban, és kezdte kiszorítani az egyenes fuvolát, a blockflötét. A harántfuvola a barokk kor talán legnehezebben játszható, az intonáció és hangképzés szempontjából rendkívül kényes, viszont a mai fuvolánál sokkal árnyaltabb, színgazdagabb hangzásra képes fúvós hangszere volt. A h-moll szvit tele van fuvolára írt szóló részekkel.
A h-moll szvit tételei:
- Ouverture
- Rondeau
- Sarabande
- Bourrée
- Polonaise
- Menüett
- Badinerie
A kezdő, pontozott ritmusú Ouverture tételében a vonósok méltóságteljes kísérete fölött a fuvola szól, majd a lassú rész után egy gyors „koncertáló-fúga” követi, ezután pedig a kezdő zenei anyaggal tér vissza, s ezzel adja meg Bach az Ouverture keretét. A Rondeau cím utal a felépítésre (kisrondó), ugyanakkor a szó eredeti körtánc jelentésére is. A Sarabande Bachnál a mű lassú tételének a szerepét tölti be. A felső szólam (hegedű-fuvola) témáját a basszus kvintkánonban imitálja. Ezután egy mozgalmasabb Bourrée tétel következik, majd egy karakteres Polonaise tánc. rövid menüett tétel után a h-moll szvitet a virtuóz és jól ismert Badinerie (jelentése: tréfálkozás/fecsegés) tétel zárja.