Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Händel: Vízizene szvit

2018.05.20

Händel: Vízizene szvit

Händel Vízi zenéjének teljes anyaga 22 tétel. Händel. Három sorozatról van szó: egy 10 tételes F-dúr, egy 5 tételes D-dúr és egy 7 tételes G-dúr szvit együttese.

A művet a szerző I. György angol király sétahajókázásának alkalmából írta 1717-ben. Már korábban is hajókázott a király a Temzén, de ott nincs tudósítás arról, hogy zen is lett volna. Az 1717-es felvonulásról viszont már arról szól a tudósítás, hogy zenés-lámpás felvonulás volt a Whitehall és Chelsea között. Maga a porosz nagykövet Friedrich Bonet feljegyzéseiből tudunk részleteket. 1717. július 17-e egy szerdai nap volt. Felkerült a zenészeket szállító bárkárra 50 féle hangszer, valamennyi ismert hangszer a korból, kivéve a csembalót, mert az nem fért fel (+zenészek). Chelsea-be akkor még nem meccsre, hanem vacsorázni mentek. Feltételezik, hogy a 3 szvit egyes elemeit Händel már korábban megkomponálta, más-más zenedarabok részeként. Az egyes előadott tételek ugyanis lazán kapcsolódnak egymáshoz (szerkezetük), s ezek előadásának sorrendje is változó lehetett. (Az 1717-es feljegyzés szerint, amikor a zenészeket szállító hajó közel került a királyt és vendégeit szállítóhoz, akkor a lassabb, csendesebb tételeket kezdték játszani.) Azt is feltételezik, hogy a már kész tételekbe írt bele kürt és trombita szólamokat, kifejezetten a szabadtéri előadás céljából, melynek nemcsak az volt a célja, hogy a király hallja a másik hajón, hanem, hogy a parton is hallják a londoniak. Ez az egész felvonulás ugyanis egy kidolgozott PR fogás volt, a király személyének, udvartartásának, életvitelének megkedveltetésére a londoniak körében.

Chelseaben a vacsora alatt még egyszer eljátszották, majd a hazaúton ismét (hogy ugyanabban a sorrendben-e, nincs információ. Feltevések vannak, miszerint az első két szvit (F-dúr és D-dúr) inkább utazáshoz alkalmatosabb a maga élénkségével, s valószínűleg a 3., a G-dúr, mivel bensőségesebb, alkalmasabb vacsora 'mellé'. A zenészeknek lehet, hogy 'helyett'). Ez a hazaút hajnalban két óra fele történt, hogy mikor indultak pontosan, nem tudni, azt tudni, hogy a király fél négy tájban ért haza (St. James Palace)

A zeneművel kapcsolatos legendák

Legenda, hogy Händel kiengesztelésül írta volna a zeneművet, mert vonakodott volna Györggyel Londonba átköltözni, s a király kegyvesztetté tette volna. Händel ugyanis járt már korábban Londonban, s el is időzött ott úgy, hogy közben  a Hannoveri-ház alkalmazottjaként Hannoverhez fűzte megbízatás. Ráadásul ez a "szolgálatában" kifejezés is pontatlan. Hiszen amikor nem volt közvetlen feladat, a kor szokásainak megfelelően a zenészek más megbízások után néztek. Így történt ez a Vízizene 1717-es nagy sikere ellenére is, tekintve, hogy a Royal 1719-es indításáig nem volt állása Londonban.

Másik legenda, hogy, hogy nem a fenti ok miatti bocsánatkérésként írta, hanem épp az ellenkezője miatt, hogy hannoveri kötelezettségeit nem, vagy alig teljesítve ő már 1710 körül Londonba kívánkozott, sőt átköltözött. I. György korábban hannoveri választófejedelem volt, nála szolgált Németországban Händel,  s mikor 1714-ben György megjelent Londonban, Händel "abba a különös helyzetbe került, hogy új gazdája — akinek kegyét oka volt keresnie — azonos volt a régivel, akit annak idején ő hagyott cserben, és aki joggal neheztelt rá".