2015.01.30
| 1. Stílus | Régi | Új |
| 2. Dallamvonal | Ereszkedő | Kupolás |
| 3. Sorszerkezet |
kvintváltó (A AvA5A5v), ABCD |
visszatérő (ABBA, AABA) |
|
4. Szótagszám(szillabika) A sorokban lévő szótagok számát számoljuk. Ha minden sorban azonos akkor izoszillabikus, ha különböző, akkor heteroszillabikus |
kis szótagszám, rövid sorok | nagy szótagszám, hosszú sorok |
| 5. Előadásmód | parlando, rubato | tempo giusto |
| 6. Hangsor, hangnem | általában 5 fokú, pentaton (gyakran lá-pentaton) |
pentaton (5 fokú) diatonikus (7 fokú - ion, dór, fríg, líd, mixolíd, eol) |
| 7. Ütemszám |
Soronként nézzük Ha minden sorban azonos akkor izopódikus, ha minden sorban különböző akkor heteropódikus |
|
| 8. metrika |
ha a népdalon belül végig azonos az ütemmutató akkor izometrikus, ha változik, akkor heterometrikus. |
|
| 9. Ritmika |
Soronként nézzük Ha minden sorban azonos akkor izoritmikus, Ha minden sorban különböző akkor heteroritmikus |
|
| 10. Kadencia | a sorok záróhangjait kell figyelembe venni. Az utolsó népdalsor záróhangja=1, a többi népdalsor végét ehhez számoljuk. | |
| 11. Ambitus (Hangterjedelem) | a népdal legmélyebb és legmagasabb hangját írjuk le úgy, hogy az utolsó népdalsor záróhangja=1, a többit ehhez számoljuk. Ha ettől mélyebb hang van a népdalban, akkor azt római számmal írjuk (pl: záróhang = egyvonalas C, de a népdal legmélyebb hangja kis H, a legmagasabb hangja pedig kétvonalas D, akkor az adott népdal hangterjedelme: VII-9). | |