ZENEÓRA

Georg Friedrich Händel

(1685 Halle – 1759 London)

Apja jogi pályára szánta, megtiltotta, hogy hangszerhez üljön. Később mégis orgonálni, csembalózni és hegedülni tanult.

1702-ben beiratkozik a hallei egyetemre, és ugyanekkor kinevezik a kálvinista katedrális orgonistájának.

1703-ban Hamburgba megy, ahol akkoriban Németország egyetlen állandó operatársulata működött. Händel állást kapott az operazenekarnak.

1707-09-ig Itáliában működik mint Ruspoli márki házi muzsikusa. Megírja első oratóriumait, és minden héten ír egy világi kantátát. Ezek az évek döntők a karrierjében. Rómában versenyzik Domenico Scarlatti zeneszerzővel orgona és csembaló játékban. Händel fölény ben van, de barátság alakul ki közöttük.

1710-ben Hannoverben a választófejedelem udvari karmestere lesz. Közben Londonba is elmegy. Innentől kezdve élete végéig Anglia és Németország között ingázik.

1711: Megírja a Rinaldót, az első kifejezetten London számára írt opera.

1713-tól angol egyházi és ünnepi zenéket is írt a királynő megbízásából.

1719: Brockes passió – anyanyelvén írt legjelentősebb műve.

1719 telén Londonban megalakul a Royal Academy of Music olasz operák előadására, és Händelt kérik fel igazgatónak.

1729: a King's Theatre igazgatója lesz. Itt szintén olasz operákat adtak elő.

1732 tavaszán előadták Händel Esther című oratóriumát. Ez volt az első oratórium előadás Londonban.

1733: megírja az Orlandót, amely az egyik legnagyobb operája.

1739: Saul, Izrael Egyiptomban című oratóriumok; Cecília óda.

1742: Bemutatják a Messiást, a közönség lelkesen ünnepli.

1751-ben elkezd gyengülni a szeme. Egy év múlva megvakul, de még utána is, haláláig  ír műveket.

Művek:

• 45 opera
• Ódák, oratóriumok
• Angol egyházi zene
• Világi kantáták
• Dalok
• Zenekari művek
• Billentyűs művek